Haj ki kisze haj…
A farsang mellett, régi tavaszváró hagyomány a kiszézés.
A kiszebáb égetés egy télűző szokás, mely szerint egy menyecskének öltöztetett szalmabábot énekszóval körbe vittek a faluba, majd a folyóba vetették, vagy ennek híján elégették. Mi az utóbbi szerint tettünk. Énekszó, zeneszó, csörgő-börgő hangszerek kíséretében minden gyermek tűzre vetette a saját készítésű kiszebábját, majd kiabáltuk, hogy ,,jöjjön a tavasz, vesszen a tél!” A lángra kapott bábuk magasba szálló füstje magával ragadta a telet, ezzel elűzve a betegséget, a rontást, félelmeket, a rossz dolgokat.
,,Ég a kisze, lánggal ég,
bodor füstje felszáll
Tavaszodik, kék az ég,
meleg a napsugár
Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétfoszlik
Egész kitavaszodik!”
Ezután következett a tavasz hívása, a villőzés. Bújj zöld ág… című dalra átbújtunk a zöld ág díszes kapuján csalogatva tavaszt.
Merse- Czafit Laura