ápr 03

Lovagi torna az óvodásokért

Az előző évekhez hasonlóan idén is lehetőség nyílt arra, hogy óvodásaink és szüleik kedvezményes áron megtekinthessék a lovagi tornát az óvoda Szülői Szervezete szervezésében és a Papp család támogatásával. A kisgyerekek nagy örömmel és érdeklődéssel várták ezt az alkalmat. Most tavasszal, március 22-én délután került megrendezésre, mely még több látogatót vonzott, mint korábban, sőt többen még vidékről is érkeztek. A jelentős bevételt az óvodai csoportok kreatív ötleteinek megvalósítására ajánlották fel a Szülői Szervezet tagjai, kiknek óvodásaink és dolgozóink nevében ezúton is köszönetünket szeretnénk kifejezni a lehetőségért és a támogatásért.
Kizmusné Kulcsár Gyöngyi
óvodapedagógus

Már 27

VÍZ VILÁGNAPJA AZ ÓVODÁBAN

Az ENSZ közgyűlése 1994 óta március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, így óvodánkban is minden évben megemlékezünk erről a természeti kincsről. Óvodánk minden csoportjában a gyerekek egy egész héten át ismerkedhettek a víz hasznosításának lehetőségével, a takarékos víz felhasználásról, a víz fontosságáról és védelméről.

Elsődleges feladatunk volt, a gyermekek figyelmét felhívni a víz védelmére. Ehhez minden csoportban változatos, és érdekes tevékenységet biztosítottak az óvodapedagógusok. Könyveket, képeket nézegetve csodálhattuk meg a Földön előforduló vizeket, azok élővilágát. Meséinket, verseinket, játékainkat, barkácsolásainkat a vízhez kapcsolódó tartalommal töltöttük meg. A játékokkal, kísérletekkel próbáltuk meg érzékeltetni azt, hogy a víz minden területen nélkülözhetetlen. Igyekeztünk, hogy a gyermekek életkorúknak megfelelően minél több tapasztalatot szerezzenek a vízzel kapcsolatban. Minden kisgyermek ruházatában megjelent a kék szín, ami szimbolizálta a víz jelentőségét.

A Zöld Munkaközösség tagjai az óvoda galériáját varázsolták vizes élőhellyé, /tóval, vízeséssel/. Ide kerültek a gyermekek által készített halak, békák, hajók, stb. Az élményt még fokozta a CD lejátszóról szóló madárcsicsergés, vízcsobogás, esőkopogás, stb.. A gyerekek örömmel vették birtokukba a hangulatos helyet, ahol egyes csoportok verseket, meséket is hallgathattak.

Az elmúlt hét folyamán a gyerekek sok-sok ismerthez, élményhez juthattak a víz témakörével kapcsolatban.

Lentsné Gáspár Hajnalka

óvodapedagógus

 

 

 

 

 

 

 

Már 23

Óvodába hívogató


 

Már 20

Március 15-i megemlékezés a Kompanik Zsófia Óvodában

2017. március 14-én tartottuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak emléket állító megemlékezést intézményünkben. Az ünnepi műsort a Hétszínvirág nagycsoportosai adták elő, akiket a csoport egyik óvodapedagógusa, Császár Gizella készített fel.

A kislányok fején a különféle technikával elkészült párták a fiúkén pedig huszársapkák jelezték az ünnepre jellemző kiegészítő öltözéket, valamint mindenki szíve felett egységesen ott díszlett a piros-fehér-zöld kokárda.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált.

1847-48 telén a rossz termés és a dráguló élelmiszer árak miatt éhínség söpört végig Európán.

A kontinens akkor élte át első gazdasági válságát, amelynek nyomán forradalom tört ki több nagyobb városban egyaránt, csakúgy mint Pesten és Budán.

A nyomorban és szolgaságban élő nép értésére adta a hatalom, a harácsolás és a jólét birtokosainak, hogy elege van az elnyomó, diktatórikus és kizsákmányoló kormányzati rendszerekből. Mindnyájan egyet akartak, de a követeléseiket legvilágosabban a magyar márciusi ifjak fogalmazták meg 12 pontjukban, s legtovább a magyar nemzet harcolt a szabadságáért és a függetlenségéért. Az1848. március 15-én kitört magyar forradalmat és szabadságharcot az orosz cár hadseregének többszörös túlereje ugyan vérbe fojtotta, de annak emlékét a magyar emberek szívéből és lelkéből kitörölni nem lehet. A mai napon is viselt piros-fehér-zöld kokárda, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Dal, a Tizenkét pont, a Pilvax kávéház, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, a márciusi ifjak, szabadság, testvériség, egyenlőség, mind-mind fogalommá vált szavak, amelyekről minden igaz magyar embernek a legnagyobb nemzeti ünnepünk, 1848. március 15. jut az eszébe.

A keresztény emberek március 15-i fogalomköre tovább bővül azzal a hittel is, hogy az Isten és a szabadság iránti vágyakozás elválaszthatatlan egymástól.

Balogh Ildikó
óvodapedagógus

 

Már 13

Rigócsőr Király

2017. március 09-én, a sümegi Kisfaludy Sándor Művelődési Központ szervezése általa 2016/2017 Meseszínházi Évad negyedik előadásként a Rigócsőr király meséje elevenedett meg. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló bérletes előadássorozat keretében a Nektár Színház művészei vitték színre a Grimm testvérek klasszikus történetét. Az előadás során használt vetített hátteres megoldás – ami szinte már a Nektár Színház védjegyévé vált – látványos újdonságként aratott sikert a gyerekek körében.
Rigócsőr király meséje az igazi értékekről szól, vagyis arról, hogyan találhatjuk meg az ehhez vezető utat.
Persze nem könnyű a dolga annak, aki a világ legválogatósabb királylányának próbálja elnyerni a kezét.
Egy napon Geránia hercegnője, Garullina a tiltott tóban fürdött, s megismerkedett az ellenséges ország trónörökösével, begóniai Richárddal. Másnap lánykérést tartottak a királyi udvarban, de a dölyfös hercegkisasszony az összes jelentkezőt kigúnyolta. Richárdra egyenesen a Rigócsőr csúfnevet aggatta. Édesatyja megunva lánya makrancosságát megfogadta, hogy hozzáadja az első koldushoz, aki a kapu elé téved. A herceg álruhát öltve elnyerte Garullina kezét, de kilétét egészen addig nem akarta felfedni, amíg meg nem tanítja a lányt a házimunkára és a pénz becsületére. Úgy tűnt, hogy Garullina javíthatatlan jellem és minden veszni látszik, mégis a történetben hatalmas fordulat történik.
Rigócsőr király nem éppen a legdélcegebb dalia, mégsem adja fel. A gőgös királylány a koldusruhába bújt király felesége lesz, aki mellett szép lassan ráébred arra, hogy a boldogságért meg kell dolgozni, valamint meg is kell becsülni azt.
Garullina, mint a koldus felesége kezd új életet. Ráébred arra, hogy mindenért meg kell dolgozni, az élet számtalan csodát rejt mindazoknak, akik megbecsülik azt és képesek tenni is érte. Megtanulja, hogy a vacsora készítése – egy kenyér megsütése – többet jelent, mint a pávákkal való beszélgetés, vagy a tükör előtt való piperézkedés. Lassan beletanul a kétkezi dolgokba és mire a mese végére érünk Garullina méltóvá válik a trónra, így Rexon király felfedheti kilétét. A fináléban együtt örülhetünk Rigócsőr királlyal és szépséges hitvesével.
A Rigócsőr király című zenés mesejáték üzenete örök érvényű, éppen ezért is esett a társulat választása kimondottan erre a darabra.
A Rigócsőr király a tizenegyedik a társulat által eddig színre vitt mesék sorában. Szép magyar nyelvezettel, kevés színpadi kellékkel, ugyanakkor díszes jelmezekkel dolgozik ez a néhány főből álló csapat. A társulat a klasszikus színházi értékeket tartja szem előtt, és igyekszik ezt közvetíteni. Egyfajta küldetésnek tekintik, hogy meséikkel eljussanak minél több gyerekhez.
Délelőtt az óvodások, kora délután pedig a kisiskolások láthatták a mesejátékot.
Balogh Ildikó
óvodapedagógus

 

Már 09

Tavaszi hangverseny

Több éves hagyományainkhoz híven, idén is meghívást kaptak óvodánk (Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde) nagycsoportosai a Kisfaludy Sándor Gimnázium Zeneiskolájától egy „tavaszváró” hangversenyre.
Évente két alkalommal (decemberben karácsony közeledtével és tavasszal áprilisban) a zeneiskola tehetséges növendékei látogatnak el óvodánkba, hogy bemutassák a kicsiknek hangszertudásukat és megosszák velünk a zene iránti szeretetüket.
A mostani meghívás azonban a zeneiskola hangversenytermébe szólt (erre is minden tavasszal sor kerül), ezúttal csak az iskolába készülőknek – leendő első osztályosoknak azért, hogy felkeltsék érdeklődésüket a hangszeres zene iránt és motiválják a gyerekeket a zeneiskolai tanulmányok elkezdésére.
Meglepetésünkre ezúttal a „koncert”rendhagyónak és különlegesnek bizonyult a korábbi alkalmakhoz képest. A zeneiskola népszerű tanára és karnagya, Paukovics László a felnőtt-és gyerek közönséget megszólítva konferálta fel kollégáit, akik más–máshangszeren (zongora, fuvola, harmonika, furulya, trombita stb.), de együttesen szólaltatták meg a nagy igényességgel összeválogatott zeneszámokat.
A jól ismert művek meghallgatása – kortól függetlenül – élményt jelentett mindannyiunknak!
A humoros, jó kedélyű összekötő szövegeknek köszönhetően az előadókkal töltött bő fél óra alatt interaktívvá vált a közönség a lelkes taps- és dal kísérete által.
Az egész koncertet – főleg a záró számot – frenetikus élményként éltük meg. Az eredetileg olasz film kísérődalát, ami itthon Magyarországon a Napoleon Boulevard együttesnek köszönhetően lett híres („Legyetek jók, ha tudtok”), zenészek-és zeneélvezők, felnőttek-és gyerekek felszabadultan, jó hangulatban énekeltük együtt újra-és újra!
Elégedettségünket és köszönetnyilvánításunkat „vastapssal” fejeztük ki az előadó, művészi teljesítményt nyújtó zenetanárok felé.
Már most alig várjuk a jövő évi meghívást és az ezzel járó élményt.
Császár Gizella
óvodapedagógus

 

Már 09

Hamupipőke

A Grimm testvérek sorozat klasszikus meséi közül ezúttal 2017. február 27-én egy zenés bábjátékként színpadra átdolgozott mesét, a Hamupipőkét láthatta a közönség a Pegazus Színház 2016/2017-es bábszínházi bérletének második előadásában. A társulat repertoárjában már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden évadban egy-egy világirodalmi klasszikust is színpadra visznek. A Hamupipőkével ismét sikeresen “modernizált” és megszerettetett egy régi vágású történetet, így könnyebben befogadhatóvá tette azt a gyermekközönség számára.
A korhű ruhák, a gyönyörű díszlet mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az örök érvényű értékeket hordozó klasszikus mesét a 21. század kisgyermekeivel megismertesse és egyúttal megszeretesse, valamint egyúttal a romantika világába kalauzolja a nézőt.
A Pegazus-féle Hamupipőkét a Grimm testvérek meséje nyomán Sarkadi Nagy László írta, tervezte és rendezte, zenéjét Kövi Szabolcs szerezte. A darabot a társulat négy színésze, Valler Kata, Katona Anikó, Tarr György és Végh Zsolt játszotta.
A képi világ jó értelemben vett harsánysága, sokszínűsége helyett ezúttal a visszafogottan elegáns, a romantika világát megidéző jelmezek és díszletek domináltak, mindehhez pedig egy magával ragadóan nyugodt, csendes tündérmese hangulat társult. A precízen összeállított színpadképből természetesen nem hiányzott az ötletesség, valamint a humor sem, így a gyerekek figyelmét mindvégig sikerült lekötnie a színdarabnak.
Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy Hamupipőke nevű lánya. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét, kiszolgáltatott szolgasorba került. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. A nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére Hamupipőke szelíd, kedves teremtés marad, aki türelemmel viseli sorsát, és szorgalmasan végzi a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. Mostohaanyja nem engedi el a bálba, azonban egy varázslatos tündér segítségével a fiatal lány élete örökre megváltozik.
Hamupipőke ekkor reménykedni kezd, hogy ő is rátalálhat a boldogságra. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke ráébred, hogy hiába szeretne elmenni, amikor nincs megfelelő báli ruhája.
Miután a mostoha a lányaival elindulnak a bálba, Hamupipőke összetörten, zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba, a különböző mesés elemek által, valamint Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt varázsol. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha a királyfi érkezése hallatára bezárja Hamupipőkét a toronyba, azonban az uraság ragaszkodik ahhoz, hogy ő is megpróbálja a cipőt. Hamupipőke is felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A tündérmesékre jellemző szerencsés és boldog kimenetelű befejezés mindenképpen pozitív élményhez jutatta a nagy létszámú nézőközönséget.
Balogh Ildikó
óvodapedagógus

 

feb 27

A „ZÖLD ÓVODA” MUNKAKÖZÖSSÉG 

A 2016/2017-ES NEVELÉSI ÉV ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGE

A 2015/16-os nevelési év során intézményünk elnyerte a „Madárbarát Óvoda” címet az óvodánkban folyó környezet és madárvédelmi tevékenység elismeréséül. Idén is nagy hangsúlyt fektetünk a madárvédelemre, hiszen a nyári időszakban folyamatosan itattuk, míg a hidegebb idő beköszöntével már etetjük is kis tollas barátainkat. Az itt telelő madarak számára Tanösvényünkön állítottunk fel egy nagy dúcetetőt, ami nagy mennyiségű eleség kihelyezését teszi lehetővé. Fáinkra is aggattunk ki etetőket, hogy óvodásaink is megfigyelhessék a kismadarakat, amikor az etetőket látogatják. A karácsonyi ünnepek közeledtével ismét madárkarácsonyfát állítottunk és mindenféle jóval megajándékoztuk a fázó madárkákat (almát, diót, kukoricát, kölest, búzát) tettünk ki, hogy a téli szünet idején se éhezzenek a madarak.
Madárbarát tanösvényünkön átalakítottuk az évszakos kiskertünket, nagyobb helyet biztosítottunk egy-egy évszak jellegzetes növényeinek. Gyermekcsoportjainkban minden pedagógus fokozottan figyel a takarékos víz és villanyhasználatra, a hulladékok felhasználására, valamint az újrahasznosításra. A zord téli időjárás enyhülésével sikerült madárgyűrűzési bemutatót szervezni óvodásaink számára Varga Júlia természetvédelmi mérnök és madárgyűrűző segítségével. A gyerekek érdeklődve nézegették a szükséges kellékeket, ismerkedtek a szükséges szerszámokkal, madárgyűrűkkel. Félve ugyan, de szinte mindenki megsimogatta a hálóba akadt verebeket, amik gyűrűzés után természetesen szabadon is lettek engedve.
Éves munkatervünknek megfelelően még februárban megtervezzük a lábboltozat erősítő és masszírozó szenzoros járda kialakításának feltételeit, valamint a tavaszi, Környezetvédelmi jeles napok eseményeit.

S ü m e g, 2017. február 15.

Vargáné Szita Beáta
munkaközösség vezető

feb 27

„ Maskarások, bolondok rázzátok a kolompot! Takarodjon el a tél,örvendezzen, aki él!”

Farsang farkához közeledve 2017. február 22-én egy régi néphagyományt elevenítettünk fel óvodánkban, amikor kiszebábot égettünk az óvoda udvarán. A kiszebáb eredetileg egy menyecskének öltöztetett alak volt. Mindig a rosszat, a betegséget jelképezte. A szokás lényege az volt, hogy a kiszebábot körbehordozták a faluban, énekkel, zajos csörömpölő hangszerek kíséretében. A végén elégették vagy folyóba dobták. Ugyanis a hagyomány szerint, ha a bábokat elégetik, az emberek megszabadulnak minden bajuktól, bánatuktól. Ezzel hívták, várták a tavaszt, helyt adva az egészségnek, megújulásnak. Óvodánk minden csoportja tél kergető rigmusokat kiabálva lelkesen vonult az udvarra a saját kiszebábjaikkal, csörömpölő hangszereikkel. Ezután közösen elégettük kiszebábjainkat, ezzel remélhetőleg elzavarva a telet és már nagyon-nagyon várva a tavaszt.

                                                                  

Lentsné Gáspár Hajnalka

      óvodapedagógus

feb 27

Rózsás Viktória zenés műsora

A szerda délelőtti téltemető mulatságunk folytatásaként délután egy zenés előadáson vehettünk részt a tornateremben. Rózsás Viktória előadó különböző, ismert gyerekdalokat adott elő interaktív módon. Hallhattuk Halász Judit dalait,/ Játsszunk most együtt, Csiribiri/valamint Gryllus Vilmos megzenésített verseit / Maszkabál/ és a gyerekek által jól ismert dalokat. Így nem csoda, ha szívesen énekeltek vele az óvodások. Viktória végig bevonta a gyerekeket a műsorába oly módon is, hogy táncba hívta őket és különböző álarcokba bújva egy –egy dal szereplőivé is válhattak a vállalkozó kedvűek.A vidám hangulatú előadás a gyerekek számára nagyon jó kikapcsolódást és szórakozást jelentett.

 

                                                                                               Kizmusné Kulcsár Gyöngyi

 

Régebbi bejegyzések «

» Újabb bejegyzések