Intézményünkben kiemelten kezeljük a környezettudatosságra nevelést. Az óvodai élet mindennapjaiban figyelmet fordítunk a környezetünk védelmére és szépítésére, a szelektív hulladékgyűjtésre, az állatok védelmére, az energiatakarékosságra. Az újrahasznosítható hulladékokat felhasználjuk a kreatív tevékenységek során. Megemlékezünk a „Zöld jeles napokról”, így a Föld napjáról is.

Ezen a napon az óvodapedagógusok által szervezett tevékenységekben hangsúlyozottan jelentek meg a Föld élővilágának védelmére vonatkozó információk, ismeretek. Az ismeretek gyakorlati alkalmazására is sor került. Az óvoda kertjében minden csoport a saját területét beültette különböző növényekkel: virágokkal, zöldségfélékkel. A virágládákat megtöltötték a szülők által hozott egynyári növényekkel.

A hagyományoknak megfelelően a nap zárásaként három fát ültettünk az óvoda udvarára, kettő hársfát és egy gyümölcsfát.

Hujber Jánosné

óvodavezető

A kiválasztott dokumentum letöltéséhez kattintson a címre:

1. Szervezeti és Működési Szabályzat (Rendeki utcai 2016.)

2. Bölcsőde szakmai programja - 2016

3. Házirend - 2016.

Ismét elérkeztünk egy újabb galéria megnyitóhoz, ezúttal a tavasz volt a „főszereplő”. Ezen a napon a Maci csoportosok készültek vidám tavaszi versekkel, dalokkal, mondókákkal. A műsort óvónőjük, Kustosné Tobak Erzsébet tanította be. A műsor elején Erzsi és kolléganője, Kizmus Tamásné énekelt egy nagyon kellemes tavaszi dalt, amelyet a gyerekek figyelmesen hallgattak.

A műsor magában foglalta a tavasz összes jellemzőjét. A madarak érkezését, csiripelését, virágok újra éledését, bokrok és fák virágba borulását, a természet újjászületését.

A galéria meghívott vendége Czipp Rózsa tanítónő volt, aki gyöngyből készített ékszereit állította ki a galériában. Munkája miatt sajnos nem tudott jelen lenni, ezért a Maci csoport óvodapedagógusát kérte meg, hogy tolmácsolja gondolatait.

Rózsa sok-sok éve készíti aprólékos kézimunkával egyedi nyakláncait, karkötőit, gyűrűit, fülbevalóit. Japán és cseh gyöngyöket használ fel munkáihoz. Kedvenc témái az állatok. Tudását, tapasztalatát szívesen adja át másoknak, az iskolában sok-sok kisgyerek tanulja a gyöngyékszer készítését szakkör formájában. A kiállításon szerepeltek tanítványai alkotásai is.

A galéria természetesen az óvodai csoportok munkáit is bemutatta. A gyerekek kezei közül kikerülő munkák nagyon sokszínűek, különböző technikákkal, anyagokkal mutatják be a tavaszt. Virágok, virágos kertek, nagyméretű gólyák, kupakokból készített virágok, kéményen pihenő gólyák mind-mind a galériát színesítik.

Ez elkövetkező napokban természetesen, mind a szülők, mind a gyerekek megtekinthetik a galériát, gyönyörködhetnek sokszínűségében.

 Balogh Ildikó

óvodapedagógus

A tavaszi ünnepkör egyik legnagyobb – a keresztény vallásban Krisztus feltámadásával jelképezett – ünnepe a Húsvét.

Erre a napra a csoportszobák, folyosók húsvéti vidámságot öltöttek, tavaszias színekben pompáztak.

Az ünnepre történő előkészületek folyamatosak voltak, a ráhangolódás a mesék, versek, mondókák, locsolóversek tanulásával és hallgatásával, valamint a kötött- és kötetlen csoportfoglalkozások alkalmával történtek. A néphagyományőrző húsvéti szokások felelevenítésével (tojásfestés, barkadíszítés, locsolkodás stb.) csak tovább mélyültek a gyermekek családban kialakult ismeretei.

Az óvodában a Húsvétot ünneplő nap idén március 23-ra, szerdára esett. Reggel mindenki csinos öltözékben érkezett a csoportszobába, majd rövid játék után a tízórait (sonka, kalács, tojás, torma) ünnepiesen megterített asztaloknál közösen fogyasztották el a gyermekek.

Az intézményen belül kialakított hagyománynak megfelelően a szokott módon zajlott tovább a nap. A tízórai után a csoportokban a kislányok apró édességgel (csokival, cukorkával) várták izgatottan a locsolásra verssel érkező kisfiúkat. Először minden kisfiú a saját csoportjában locsolta meg a kislányokat, óvó néniket, dadus nénit. Ezután sorban továbbindult útjára a folyosón található többi csoportba a fiúsereg, hogy a locsolkodásért cserébe finomságokat gyűjtsenek a „tarisznyájukba”.

A locsolás után felöltözve az udvarra vettük az irányt, hogy a húsvéti nyúl által elrejtett egyéni- és csoportos ajándékokat, csomagokat a gyerekek megkereshessék. A legtalálóbb módon a csoportok célzott jelzésekkel találták meg a saját csomagjaikat. Így aztán az udvar különböző részeit (bokrok, fűcsomók, dombok- fák között) végigjárva örültünk a megtalált ajándékoknak.

Visszaérkezve a csoportszobákba türelmetlenül bontogatták ki a meglepetéseket és alig várták, hogy azokat minél előbb birtokba véve ki is próbálhassák.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Február 3-án, délután a pedagógusok részére szakmai konferenciát szerveztünk az óvodában, mely a „A hazai  nemzeti kulturális örökségének megőrzését, a nemzetiségi hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok támogatása” című NTP-MKÖ-15 kódjelű pályázati kiírásra benyújtott, NTP-MKÖ-15-0157 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett „Népi kultúra ápolása a Kompanik oviban” című pályázatunk keretén belül került megrendezésre.

A projekt tartalma: a téli néphagyományok felelevenítése három tehetséggondozó műhelyben, 30 fő nagycsoportos gyermek részvételével /kézműves, zene ovi, játékos torna/.

Kirándulás alkalmával a magyar nemzeti kulturális örökség megismerése.

 A szakmai rendezvény az óvodapedagógusok számára nyújtott ismereteket és útmutatást a tehetséggondozás témakörben. A konferencián helyi óvodapedagógusokon kívül részt vettek a Sümegi Járás óvodáinak vezetői és érdeklődő óvodapedagógusai is.

Az előadás témája: A tehetséggondozás elmélete és gyakorlata, tehetségek azonosítása és gondozása az óvodában.

A konferencia előadója Dr. Danyi Gyula a budapesti Szent Gergely Népfőiskola címzetes egyetemi docense és egyben főigazgatója volt.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Az 1848-’49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. Az emberek ekkor kokárdát tűznek a ruhájukra, megkoszorúzzák Petőfi Sándor, Kossuth Lajos szobrát.

Az óvodában elsősorban a játékosság elvét követve jelent meg ez a történelmi esemény. Képeskönyvek nézegetése közben a gyerekek megismerkedtek a magyar huszárokkal, kardjukkal, öltözetükkel, a nemzeti színekkel, várakkal, csatajelenetekkel. A beszélgetések során felidéztük velük a már meglévő ismereteiket a témáról és új fogalmakat tanultak.

Megbeszéltük a forradalom, szabadságharc szó jelentését. Többen elmesélték, hogy milyen felvonuláson vettek már korábban részt.

Az irodalmi történetekben került elő nagy magyarjaink, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve és a hazafias versek, mondókák kapcsán megismerkedtek tágabb környezetük, hazájuk múltjával, hogy ilyen módon fejlődhessen a hazánkhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk.

A kokárda, mint a magyarság jelképe a vizuális tevékenységek során gyakran előkerült a nemzeti színek tudatosításával (Piros-erő, fehér-hűség, zöld-remény), annak helyes sorrendjének megismerésével. A magyar zászlót, pedig úgy emlegettük, mint az országban élők összetartozásának jelképét.

A manuális – finommotorikát fejlesztő – foglalkozáson kokárda színezése, zászló festése, csákó hajtogatása, párta és huszárkalap készítése, huszár hajtogatása, majd hurkapálcikára illesztése, piros-fehér-zöld színű tulipán alakú legyező, vár készítése papírgurigákból, parafadugó lovas katonákkal voltak a legkedveltebbek.

Mindeközben témához kapcsolódó zenét hallgatunk, valamint a huszárokra jellemző tartást, szalutálást és egyenletes járást gyakoroltuk az indulókra. A mindennapos mozgás és a tornafoglalkozás is főként az ünnephez kötődő mozgásformákat, játékokat tartalmazta.

Óvodánkban e neves eseményről a Katica csoport mondókákkal, versekkel, körjátékkal és dalokkal tarkított ünnepi műsorral emlékezett meg. A nagycsoportosok felkészítői Bécsiné Ruzsa Krisztina és Balogh Ildikó óvodapedagógusok voltak.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Március 10-én délelőtt Bakos Balázs rendőr törzsőrmester látogatott el az intézményünkbe a nagycsoportos gyermekekhez. A gyermekcsoportok kíváncsian hallgatták a rendőr felvilágosító előadását. A szakember már a személyes bemutatkozás során könnyedén megtalálta a közös hangot a hallgatósággal.

A tájékoztatás a kerékpár szükséges felszereléséről, a biztonságos gyalogos- és kerékpáros közlekedésről, annak szabályairól, a fontosabb jelzőtáblák ismeretének – piktogramok segítségével történő – elmélyítéséről, valamint a közérdekű segélykérő hívószámokról és egyéb biztonsági szabályokról szólt. A tudnivalók elmondása után a gyermekek feltehették a bennük megfogalmazódott kérdéseket.

Az ismertetés elsősorban az gyermekek körében előforduló lehetséges életszerű veszélyhelyzetekről szólt. Mivel a mindennapi életben bármikor találkozhatnak ezekkel a „jelenségekkel” , valamint eszközökkel, ezek ismeretében, akár ki is tudják védeni azokat.

Azt gondolom, hogy a rendőrjárőrök kötelező felszerelésének (célzsebekkel ellátott bőröv, gumibot-tonfa, bilincs, láthatósági mellény, rendfokozati jelzések stb.) felsorolása és bemutatása volt igazán nagyon emlékezetes számukra.

A törzsőrmester búcsúzóul mindenki számára közlekedéshez kapcsolódó színezőt osztott.

A szakembertől ígéretet kaptunk arra vonatkozólag, hogy egy előre egyeztetett időpontban személyesen is ellátogathatunk a rendőrségre és megismerkedhetünk az ott zajló munkával, eszközökkel, valamint a rendőrség nyomozó kutyájával.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Február 9-én, kedden délelőtt zajlott a tél búcsúztatása az óvodában.

A nap folyamán ehhez kapcsolódó versekkel, télűző mondókákkal beszéltük át a népi hagyomány jelentését. Korábban már egyeztettünk arról, hogy nem csoportonként, hanem közösen készül a telet jelképező kiszebáb, melyet ünnepélyesen összegyűlve az udvaron elégettünk. Míg a kiszebáb elégett, téltemető rigmusokat ismételgettünk, dalokat énekeltünk.

A télkiseprő „jelenet” sok óvodás számára nem volt meglepő, mivel hagyományos évenként megismételt esemény ez számukra.

A bölcsődések, kiscsoportosok valamint a nevelési év közben érkező új óvodások – akik esetleg először látták a kiszebáb égetését – érdeklődően követték figyelemmel a történteket.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

A farsang az évközi ünnepek közül a hagyomány, népszokás megismerésének egyik fontos, kihagyhatatlan állomása. Vízkereszt január hónapban lezár egy szakaszt és utat nyit a tavaszi napfordulót megelőző vidám, régi gyökerű farsangnak.

A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Időszaka vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti negyvenedik nap) tart. A tavasz közeledtét erősen jelzik a farsangi hagyományok. A gonoszűző, termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokások (pl.: busójárás, kormozás stb.) az élet folytonosságát, az emberek gyarapodását szolgálták.

Intézményünkben 2016. február 08-án délelőtt tartottuk a farsangi ünnepséget. A rendezvényt megelőző héten csoportonként színes, különböző technikával gyártott díszeket készítettünk, verseket, mondókákat, dalokat, farsangi rigmusokat elevenítettünk fel, illetve újakat tanítottunk, mely során a gyermekek ismerete bővült, érzelemviláguk gazdagodott, kézügyességük és mozgáskultúrájuk fejlődött.

Farsang napján az óvodába a megszokottól eltérő hangulatban, kissé izgatottan érkeztek a gyermekek. Jelmezbe öltözve léptek be a csoportba és üdvözölték az újabb tréfás öltözékben megjelenő társaikat. A délelőtt folyamán a tornateremben minden csoport részt vett a közös felvonuláson, ahol mindannyian örömmel ismerték fel egy-egy híres meseszereplő vagy állatfigura alakját. Ezt követően derűs, farsangi dalokat énekeltünk és vidám zenére táncoltunk. A mulatság mindenki számára tovább folytatódott a csoportszobákban, a közös játékok (székfoglaló, seprűtánc, stb.) megfelelő hangulatot idéztek elő, majd amikor kissé megfáradtak, leülve megkóstolták a szülők által hozott finomságokat.

Ebéd előtt fejeződött be a mókázás, amikor a jelmezeket is kényelmesebb ruhadarabokra cseréltük át.

Sokan másnap is szívesen mesélték az előző napi benyomásaikat, élményeiket.

 Balogh Ildikó

óvodapedagógus