A tavaszi ünnepkör egyik legnagyobb – a keresztény vallásban Krisztus feltámadásával jelképezett – ünnepe a Húsvét.

Erre a napra a csoportszobák, folyosók húsvéti vidámságot öltöttek, tavaszias színekben pompáztak.

Az ünnepre történő előkészületek folyamatosak voltak, a ráhangolódás a mesék, versek, mondókák, locsolóversek tanulásával és hallgatásával, valamint a kötött- és kötetlen csoportfoglalkozások alkalmával történtek. A néphagyományőrző húsvéti szokások felelevenítésével (tojásfestés, barkadíszítés, locsolkodás stb.) csak tovább mélyültek a gyermekek családban kialakult ismeretei.

Az óvodában a Húsvétot ünneplő nap idén március 23-ra, szerdára esett. Reggel mindenki csinos öltözékben érkezett a csoportszobába, majd rövid játék után a tízórait (sonka, kalács, tojás, torma) ünnepiesen megterített asztaloknál közösen fogyasztották el a gyermekek.

Az intézményen belül kialakított hagyománynak megfelelően a szokott módon zajlott tovább a nap. A tízórai után a csoportokban a kislányok apró édességgel (csokival, cukorkával) várták izgatottan a locsolásra verssel érkező kisfiúkat. Először minden kisfiú a saját csoportjában locsolta meg a kislányokat, óvó néniket, dadus nénit. Ezután sorban továbbindult útjára a folyosón található többi csoportba a fiúsereg, hogy a locsolkodásért cserébe finomságokat gyűjtsenek a „tarisznyájukba”.

A locsolás után felöltözve az udvarra vettük az irányt, hogy a húsvéti nyúl által elrejtett egyéni- és csoportos ajándékokat, csomagokat a gyerekek megkereshessék. A legtalálóbb módon a csoportok célzott jelzésekkel találták meg a saját csomagjaikat. Így aztán az udvar különböző részeit (bokrok, fűcsomók, dombok- fák között) végigjárva örültünk a megtalált ajándékoknak.

Visszaérkezve a csoportszobákba türelmetlenül bontogatták ki a meglepetéseket és alig várták, hogy azokat minél előbb birtokba véve ki is próbálhassák.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Február 3-án, délután a pedagógusok részére szakmai konferenciát szerveztünk az óvodában, mely a „A hazai  nemzeti kulturális örökségének megőrzését, a nemzetiségi hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok támogatása” című NTP-MKÖ-15 kódjelű pályázati kiírásra benyújtott, NTP-MKÖ-15-0157 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett „Népi kultúra ápolása a Kompanik oviban” című pályázatunk keretén belül került megrendezésre.

A projekt tartalma: a téli néphagyományok felelevenítése három tehetséggondozó műhelyben, 30 fő nagycsoportos gyermek részvételével /kézműves, zene ovi, játékos torna/.

Kirándulás alkalmával a magyar nemzeti kulturális örökség megismerése.

 A szakmai rendezvény az óvodapedagógusok számára nyújtott ismereteket és útmutatást a tehetséggondozás témakörben. A konferencián helyi óvodapedagógusokon kívül részt vettek a Sümegi Járás óvodáinak vezetői és érdeklődő óvodapedagógusai is.

Az előadás témája: A tehetséggondozás elmélete és gyakorlata, tehetségek azonosítása és gondozása az óvodában.

A konferencia előadója Dr. Danyi Gyula a budapesti Szent Gergely Népfőiskola címzetes egyetemi docense és egyben főigazgatója volt.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Az 1848-’49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. Az emberek ekkor kokárdát tűznek a ruhájukra, megkoszorúzzák Petőfi Sándor, Kossuth Lajos szobrát.

Az óvodában elsősorban a játékosság elvét követve jelent meg ez a történelmi esemény. Képeskönyvek nézegetése közben a gyerekek megismerkedtek a magyar huszárokkal, kardjukkal, öltözetükkel, a nemzeti színekkel, várakkal, csatajelenetekkel. A beszélgetések során felidéztük velük a már meglévő ismereteiket a témáról és új fogalmakat tanultak.

Megbeszéltük a forradalom, szabadságharc szó jelentését. Többen elmesélték, hogy milyen felvonuláson vettek már korábban részt.

Az irodalmi történetekben került elő nagy magyarjaink, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve és a hazafias versek, mondókák kapcsán megismerkedtek tágabb környezetük, hazájuk múltjával, hogy ilyen módon fejlődhessen a hazánkhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk.

A kokárda, mint a magyarság jelképe a vizuális tevékenységek során gyakran előkerült a nemzeti színek tudatosításával (Piros-erő, fehér-hűség, zöld-remény), annak helyes sorrendjének megismerésével. A magyar zászlót, pedig úgy emlegettük, mint az országban élők összetartozásának jelképét.

A manuális – finommotorikát fejlesztő – foglalkozáson kokárda színezése, zászló festése, csákó hajtogatása, párta és huszárkalap készítése, huszár hajtogatása, majd hurkapálcikára illesztése, piros-fehér-zöld színű tulipán alakú legyező, vár készítése papírgurigákból, parafadugó lovas katonákkal voltak a legkedveltebbek.

Mindeközben témához kapcsolódó zenét hallgatunk, valamint a huszárokra jellemző tartást, szalutálást és egyenletes járást gyakoroltuk az indulókra. A mindennapos mozgás és a tornafoglalkozás is főként az ünnephez kötődő mozgásformákat, játékokat tartalmazta.

Óvodánkban e neves eseményről a Katica csoport mondókákkal, versekkel, körjátékkal és dalokkal tarkított ünnepi műsorral emlékezett meg. A nagycsoportosok felkészítői Bécsiné Ruzsa Krisztina és Balogh Ildikó óvodapedagógusok voltak.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Március 10-én délelőtt Bakos Balázs rendőr törzsőrmester látogatott el az intézményünkbe a nagycsoportos gyermekekhez. A gyermekcsoportok kíváncsian hallgatták a rendőr felvilágosító előadását. A szakember már a személyes bemutatkozás során könnyedén megtalálta a közös hangot a hallgatósággal.

A tájékoztatás a kerékpár szükséges felszereléséről, a biztonságos gyalogos- és kerékpáros közlekedésről, annak szabályairól, a fontosabb jelzőtáblák ismeretének – piktogramok segítségével történő – elmélyítéséről, valamint a közérdekű segélykérő hívószámokról és egyéb biztonsági szabályokról szólt. A tudnivalók elmondása után a gyermekek feltehették a bennük megfogalmazódott kérdéseket.

Az ismertetés elsősorban az gyermekek körében előforduló lehetséges életszerű veszélyhelyzetekről szólt. Mivel a mindennapi életben bármikor találkozhatnak ezekkel a „jelenségekkel” , valamint eszközökkel, ezek ismeretében, akár ki is tudják védeni azokat.

Azt gondolom, hogy a rendőrjárőrök kötelező felszerelésének (célzsebekkel ellátott bőröv, gumibot-tonfa, bilincs, láthatósági mellény, rendfokozati jelzések stb.) felsorolása és bemutatása volt igazán nagyon emlékezetes számukra.

A törzsőrmester búcsúzóul mindenki számára közlekedéshez kapcsolódó színezőt osztott.

A szakembertől ígéretet kaptunk arra vonatkozólag, hogy egy előre egyeztetett időpontban személyesen is ellátogathatunk a rendőrségre és megismerkedhetünk az ott zajló munkával, eszközökkel, valamint a rendőrség nyomozó kutyájával.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Február 9-én, kedden délelőtt zajlott a tél búcsúztatása az óvodában.

A nap folyamán ehhez kapcsolódó versekkel, télűző mondókákkal beszéltük át a népi hagyomány jelentését. Korábban már egyeztettünk arról, hogy nem csoportonként, hanem közösen készül a telet jelképező kiszebáb, melyet ünnepélyesen összegyűlve az udvaron elégettünk. Míg a kiszebáb elégett, téltemető rigmusokat ismételgettünk, dalokat énekeltünk.

A télkiseprő „jelenet” sok óvodás számára nem volt meglepő, mivel hagyományos évenként megismételt esemény ez számukra.

A bölcsődések, kiscsoportosok valamint a nevelési év közben érkező új óvodások – akik esetleg először látták a kiszebáb égetését – érdeklődően követték figyelemmel a történteket.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

A farsang az évközi ünnepek közül a hagyomány, népszokás megismerésének egyik fontos, kihagyhatatlan állomása. Vízkereszt január hónapban lezár egy szakaszt és utat nyit a tavaszi napfordulót megelőző vidám, régi gyökerű farsangnak.

A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Időszaka vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti negyvenedik nap) tart. A tavasz közeledtét erősen jelzik a farsangi hagyományok. A gonoszűző, termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokások (pl.: busójárás, kormozás stb.) az élet folytonosságát, az emberek gyarapodását szolgálták.

Intézményünkben 2016. február 08-án délelőtt tartottuk a farsangi ünnepséget. A rendezvényt megelőző héten csoportonként színes, különböző technikával gyártott díszeket készítettünk, verseket, mondókákat, dalokat, farsangi rigmusokat elevenítettünk fel, illetve újakat tanítottunk, mely során a gyermekek ismerete bővült, érzelemviláguk gazdagodott, kézügyességük és mozgáskultúrájuk fejlődött.

Farsang napján az óvodába a megszokottól eltérő hangulatban, kissé izgatottan érkeztek a gyermekek. Jelmezbe öltözve léptek be a csoportba és üdvözölték az újabb tréfás öltözékben megjelenő társaikat. A délelőtt folyamán a tornateremben minden csoport részt vett a közös felvonuláson, ahol mindannyian örömmel ismerték fel egy-egy híres meseszereplő vagy állatfigura alakját. Ezt követően derűs, farsangi dalokat énekeltünk és vidám zenére táncoltunk. A mulatság mindenki számára tovább folytatódott a csoportszobákban, a közös játékok (székfoglaló, seprűtánc, stb.) megfelelő hangulatot idéztek elő, majd amikor kissé megfáradtak, leülve megkóstolták a szülők által hozott finomságokat.

Ebéd előtt fejeződött be a mókázás, amikor a jelmezeket is kényelmesebb ruhadarabokra cseréltük át.

Sokan másnap is szívesen mesélték az előző napi benyomásaikat, élményeiket.

 Balogh Ildikó

óvodapedagógus

2016.  január 13-án, szerda délután az Áldás együttes lépett fel a sümegi Kisfaludy Sándor Művelődési Központban az „Újévköszöntő regölés” című koncerttel.

A rendezvényen a nagycsoportos óvodásokkal lehetőségünk nyílt részt venni, ahol a népi hagyományt ápoló zenekar megismertetett minket néhány népies hangszerrel (furulya, citera, tekerő lant), valamint modern hangszerekkel is, mint a klasszikus gitár, szintetizátor és az Ausztráliából származó didzseridu-fúvós hangszer). A zenekarvezető, Szendrey Marót Ervin a műsor elején elmondta, hogy a zenekar a népdalokkal és a megzenésített versekkel áldást közvetít a nézőközönség felé, ezért viseli a formáció ezt a nevet. A zenekar hűen tükrözte a népies stílust, melyet mind öltözékében, mind a gazdag hangszerelésű zenei repertoárja által képvisel. Az együttes vezetője konferálta be a soron következő dalokat, melyekbe a zenekar többi tagjával közösen bevonták a hallgatóságot is. A műsor végén a gyermekeket a színpadra invitálták egy néptáncos betétekkel ötvözött közös, énekes táncra.

A gyermekeknek szemmel láthatóan felejthetetlen élményt nyújtott a műsor.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus

Beszámoló a „Zöld –óvoda” Szakmai Munkaközösség  tevékenységéről

„Óvodánk Nevelőtestülete a 2015-16-os Nevelési évben ismét megalapította a „Zöld –óvoda” Szakmai Munkaközösséget, hogy a „Zöld Óvoda” címmel járó feladatokat, természetvédelmi tevékenységeket gyermekcsoportjainkban összehangoltan, az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve tervezhessék óvodapedagógusaink.”

Vargáné Szita Beáta

A teljes beszámoló letölthető: itt

Az intézményben a közös, meghitt hangulatú karácsonyi ünneplésre 2015. december 18-án, pénteken került sor. A gyermekek szinte teljes létszámmal vettek részt az aznapi programon. Egész héten a tevékenységek a karácsony ünnepe köré csoportosultak, a hozzá kapcsolódó szokások, ünneplési formák felelevenítésével, kiegészítésével. Az ünnep tiszteletére „díszbe öltöztettük”az intézményt a gyermekek egyéni munkáival (angyalka, mécses tartó, karácsonyi üdvözlőkártya, karácsonyfa, ültetett búzafű stb.) és az egyéb dekorációs tárgyakkal.  Korábban megsütöttük már a mézeskalácsokat, melyek finom illattal töltötték meg a csoportszobákat. A háttérben karácsonyi dallamok kísérték a napi tevékenységeinket, melyekbe a gyermekek szívesen bekapcsolódtak, valamint az ünnephez kapcsolódóan verseket, mondókákat mondogattunk.

Délelőtt a tornateremben Betlehemes műsorral kedveskedtünk a gyermekeknek és a karácsony alkalmából meghívott nyugdíjas kollégáknak. A műsor bensőséges hangulatot idézett elő sokak szívében.

A csoportokba visszaérkezve nagy örömmel vettek észre a gyermekek az új játékokat, eszközöket, melyeket karácsonyra kaptak.  A kibontás után rögtön birtokba is vették. A közös ünnepi ebéd után a gyermekek nehezen tudtak nyugodtan pihenni, mivel tudták, hogy délután megérkeznek a szülők, nagyszülők és testvérek a közös barkácsolásra.

A kézműves délután nagyon jó hangulatban zajlott, minden csoportban előre megterveztük és előkészítettük a munkákhoz az alapanyagokat, eszközöket. Gördülékeny volt a munkavégzés, mivel a kicsiket segítették a testvérek és a felnőttek a kiválasztott munkadarab elkészítésében. Mindeközben gyümölccsel, teával, süteménnyel, szaloncukorral kínáltuk a résztvevőket. Az ajándéktárgyak elkészítése után mindenki a tornaterembe ment, ahol a feldíszített karácsonyfa mellett tovább folytatódott a program.

A nap zárásaként fuvolaszólójával kápráztatta el a hallgatóságot Lents Boglárka, majd ezt követően a Szegedy Róza Női Kar adta elő a karácsonyi dalokból összeállított koncertjét. Ezt követően Hujber Jánosné óvodavezető mindenkinek megköszönte a személyes jelenlétet és Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, valamint Boldog Új Évet kívánt a családoknak.

Balogh Ildikó

óvodapedagógus